Találkozót tartottak az egyházmegye különböző csoportjai Kalocsán 2018. október 27-én. A hitoktatói továbbképzésen túl, megrendezésre került az egyházmegyei családi nap, valamint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei Karitász helyi csoportjai is összegyűltek.
A nap szentmisével kezdődött, melyet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be. A főpásztor beszédében az egyházról elmélkedett. Kérdéssel kezdte gondolatait: Mi köti össze ezt a nagyon színes napot? Hiszen itt vannak az egyházmegye életének különféle képviselői. Mi a közös nevező? Ha odafigyeltünk a szentleckére, Pál apostol az Efezusi levélben beszél Krisztus testéről. Több helyen használja ezt a képet. Hasonlat, amit egy régi tanító mese formájában hallott. Menenius Agrippának volt egy meséje, hogy a test tagjai fellázadtak a gyomor ellen. Elemészti a jobbnál jobb falatokat, és más munkát nem végez. Elhatározták, hogy nem adnak több ételt a gyomornak. Először kezdett szédülni, nem látni, nem hallani, hiszen az emberi test nem soká bírja az éhezést. Rájöttek, hogy az emberi testben mindenre szükség van. Mindennek megvan a maga feladata. Innen jött a kép Szent Pálnál is. Már kialakulnak az első egyházközségek, s ő maga is alapított egyházközségeket, s azokban mindenkinek megvolt a maga sajátos feladata. Az igazi fő maga Jézus Krisztus. Az Egyház hasonló tehát a testhez, ami áttételeken át először Jézus Krisztusra vonatkozik, majd az Eucharisztiára. Ott már van egy szellemi módozat is, hiszen a valóságosan jelen lévő Krisztussal táplálkozva az élet lesz jelen az emberben. Ma a transzplantáció világában, valamint a véradás estén így is kialakul egy közösség. XII. Piusz pápa a háború közepén kiadta a Mystici Corporis Christi kezdetű enciklikát. Ebben adott olyan megközelítést az Egyháznak, melyben benne van az elevenség. Ehhez már egy lépés a II. vatikáni zsinat, a Lumen gentium kezdetű konstitúciója, amely szerint a fő Krisztus, de utána mi is testének, az Egyháznak része vagyunk. XII. Piusz azt írja, hogy az Egyház Krisztus fősége alatt láthatóvá válik. Ebben nem értünk egyet a reformációval. Mi látható egyházat, közösséget vallunk. Látható módon vagyunk az Egyház tagjai. Még a bűnös ember sincs kizárva a közösségből, de feltétel, hogy vissza akarjon térni a közösségbe a bűnbánat által. Felsorolja az eszközöket is ehhez. Az Egyház terjedelmesebb a katolikus egyháznál, de valljuk a Dominus Iesus kezdetű dokumentummal, hogy Krisztusnak egy Egyháza van, s ez teljességében a katolikus Egyházban valósul meg. A szentségek és a hierarchia teljessége itt valósul meg. Világunkban az egyháztagság formálissá válik. Sok megkeresztelt ember valójában nem éli a hitét. Csak azokra lehet számítani, akik gyakorolják a hitüket. A mai evangéliumban az úr ki akarja vágatni a terméketlen fügefát, de a gondnoka kéri, hogy még védje meg. Mi is védeni és erősíteni akarjuk az egyház tagjait. A világon a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Ha bármely más vallásút megbántanak, akkor világra szóló botrányok fakadnak. A keresztényeket védik legkevésbé. Fontos, hogy a keresztény testvéreinket védelmezzük és segítsük. A kereszténység egyik fő jellemzője, hogy a keresztények szeretik és védik egymást. Szent Pál apostol is fontosnak tartja, hogy tegyünk jót mindenkivel, de különösen is hittestvéreinkkel. A keresztényeknek össze kellene tartani. Ha gondunk van a másikkal először mondjuk meg neki magának, majd társakkal, s csak azután az Egyház közösségének. A Krisztus testéhez való tartozás azt jelenti, hogy mindenben segítjük egymást és imádkozunk egymásért. Két papnövendék avatása lesz. A lektor hivatalos megbízottja a felolvasásnak. A hittanárok számára fontos, hogy az olvasók legyenek megfelelők. Kínos az, amikor egy gyerek szótagolva olvas a Szentmisén. Igazán csak megbérmált gyermeket szabadna olvasni engedni, hiszen a Szentírást az apostolok súlyos ajka írta. A lektor arra kötelezi el magát, hogy ezt a szót hirdeti. Az akolitus is a szolgálat őrzője. Az egyház legfontosabb jellemzője és eszménye a szolgálat. Az egyház nem demokratikus, hanem hierarchia, de nem az uralkodás terén, hanem a szolgálatban.
A szentbeszéd után lektorokat és akolitusokat avatott az egyházmegye papnövendékei közül, majd a szentmise végén átadta a hitoktatóknak járó legmagasabb egyházmegyei kitüntetéseket a Koszter atya díjakat. Kecskeméti Zoltánné és Szabó Imre hittanárok vehették át. Az életművét elismerve pedig Pro Schola Christiana díjat adományozott Szőnyi János állandó diakónus-hittanárnak. Kitüntette továbbá az egyházmegyei karitász eddigi igazgatóját Szántó Ambrust, 25 éves diakónusi szolgálatáért, valamint a karitászban eltöltött 23 éves munkájáért. Átadásra kerültek az MKPK által meghirdetett rajzpályázat egyházmegyei fordulójának díjai is.
A szentmise után a színes program a Nagyasszonyunk Katolikus Intézményben folytatódott, ahol a hittanárok képzése mellett színes családi program, karitász előadások, kézműves foglalkozás, gyermek foglalkozások, bábjáték várta a résztvevőket. A hitoktatói továbbképzést Hatházi Róbert kecskeméti plébános vezette az Eucharisztikus Kongresszusra készülve, hiszen ő maga tagja a kongresszus liturgikus bizottságának. A családi programok szervezésében oroszlánrészt vállalt a Házas Hétvége mozgalom kalocsai közössége. A szervezésben segítséget nyújtott a Parázs Pasztorális Központ is.
