Eljöttek immár a bűnbánattartás napjai, bűnünk bocsánatára, lelkünk üdvösségére! – kezdte beszédét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a Jánoshalmi Esperesi Kerület híveinek március 5-én vasárnap a kalocsai
Főszékesegyházban. Beszédében kifejtette, hogy a vasárnapi szentírási részek a bűnről, és a kísértésről szólnak. Az ember tapasztalata, hogy van bűn, mely nemhogy csökkenne, folyamatosan növekszik, sőt időről időre gonoszabbá válnak az emberek. Hogyan van ez? Isten kinyilatkoztatása választ ad. Isten jónak teremtett minden embert, és mégis egyre nagyobb a bűn, s ennek egyetlen oka van: a szabadság.
A futurológia azt mondja, hogy szinte emberi robotokat fognak kialakítani. Lehetséges, de ezek a robotok soha nem lesznek érző lények, és soha nem lesznek szabadok, mert csak azt tudják tenni, amit az ember beléjük táplált. Az ember tud szeretni, és sajnos gyűlölni is. Nem programozottak vagyunk. Istent szabadon tudjuk szeretni, szabad akarattal. Az élet nagy tetteinél az Egyház is megkérdezi, hogy megvan-e a szabad akarat. A szabad akaratnak a „kalandjában” benne van, hogy az ember rosszat is tud tenni. Isten még ennek árán is értelmesnek és jónak tartotta, hogy megteremtse az embert. A jó és rossz tudás fája a mai időkre vált nagyon fontossá. Nem más az, mint hogy az erkölcsi rendnek ki legyen az irányítója. Ki határozza meg, hogy mi a jó? Az ember át akar lépni olyan korlátokat, mely az erkölcsi rend, az élet és az emberiség kibontakozása ellen való. Nem tehetünk meg mindent. Nem minden szociológia kérdése. Nem lehet szavazás eredményévé tenni az élet és halál kérdését. Ha megszavazza mindenki egy demokratikus parlamentben az abortuszt, akkor sem lehet elfogadott, mert gyilkosság, vagyis szándékolt emberölés.
Az érsek ezután kifejtette: Jézus győzött a gonosz lélek fölött. Megkísértetett, de nem lett a bűn áldozatává. Ki lehet tehát a bűn fojtogató köréből lépni az Isten kegyelméből. Az ember bűne öröklődik. Hogyan lehet? Csakúgy, mint ma. Ha ártunk a világnak nagy dologban, akkor ártunk az utódoknak is, hiszen több generáció viseli a következményét. A kegyelem Isten ajándéka, Isten élete bennünk, ami az embert igazzá teheti. Az ember a bűnben észrevette, hogy mezítelen, vagyis, hogy rendezetlen az ösztönvilága. De Isten ruhát ad neki, hogy legyen védettsége a bűn ellen. Jézus megkísértésében is ezek az ösztönök jelennek meg. Az önzés, a hiúság, a hatalom és a testiség kísértése. A mai ember elköveti a bűnöket, de valamiért nem tudja, hogy szükséges a bűnbánat. Elveszítette az istenhitét. Ha nincs fórum, ahol bűnbocsánatra talál, akkor elveszik a bűntudata. A szűkebb magyar történelmünk is ezt mutatja. Sortüzek voltak, gyilkosságok voltak, de a felelősség nem jelenik meg. Egy bűn van mindössze napjainkban, a korrupció, mert az a materializmus durva jelenvalósága. Lényege, hogy valaki ellopta azt a pénzt, ami az enyém is. A különféle erkölcsi aberrációk beleférnek a liberalizmusba, de ha a pénzemhez hozzányúl valaki, akkor annak vége. A migrációs válság sem csak abból áll, hogy szegény a világ egyik fele. Öt-tíz évvel ezelőtt is szegény volt, de felnőttek azok az emberek is a mobiltelefonjaikkal együtt. A nyugati hatalmak asszisztenciájával szétverték az államokat, mondva, hogy demokráciát visznek oda. A háborúk után jön az emberkereskedelem, és sok más borzalom. A probléma mögött áll az emberi gonoszság, a hatalom, valamint az anyagiak halmozása. Hiszen néhány ösztön területén nincsen plafon: a hatalom birtoklása, a hírnév és a vagyon. Ezeket mindig lehet fokozni. Az emberek ezért a gyilkossággal, a háborúkkal nem csak a saját környezetüket, hanem az egész világot káoszba tudják sodorni. Az evangélium olvasása legyen tehát program mindannyiunk számára – kérte a főpásztor. A bűnbánati idő nem sopánkodás csupán a bűneink miatt, hanem a jócselekedetek gyakorlása, az önmegtagadás, és a kifejezett megtérés ideje is. Bűneinkből felkelünk, mint a tékozló fiú, és elindulunk az Atya felé. Az idei nagyböjt ne múljon el nyomtalanul az életünkben! – fejezte be gondolatait a kalocsai érsek. A Szentmise után a hívek megtekintették az Asztrikról szóló dokumentumfilmet, majd együtt ebédeltek az érsek-főpásztorral és az ő vezetésével megnézték az egyházmegyei kiállításokat.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf
