A Keresztény Értelmiségeik Szövetsége harminc éves jubileumát ünnepelte Kárpát-medencei zarándoklat keretében, melynek célja 2019. október 5-én Kalocsa volt. A zarándoklat vezetője, a szövetség elnöke Makláry Ákos parókus volt. Az 1989-ben Csanád Béla professzor által alapított közösség közel ezer tagja zarándokolt el az ezer éves érseki városba.
A KÉSZ 1989-ben alakult Csanád Béla professzor irányításával, aki az akkori Hittudományi Akadémia gyakorlati teológia tanszékvezető tanára volt. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyesületi formában működő keresztény, civil szervezet, mely az értelmiséget igyekszik összefogni. A jubiláns szervezet tagjait a vendéglátó érsek a szentmise prédikációjában köszöntötte. Kifejtette, hogy ebben az esztendőben szerte az országban 30 éves évfordulókat tartanak, hiszen 30 esztendővel ezelőtt volt a rendszerváltás, és az új lehetőségek világában egyre másra alakultak a pártok és különböző szervezetek, a kulturális és más egyesületek. Ezek között szerényen meghúzódott, a Dr. Csanád Béla professzor úr által megalapított Keresztények Értelmiségiek Szövetségének egyesülete. Lehet azt mondani, hogy a 30 esztendő egyfajta „bibliás-szám”, hiszen az Úr Jézus mintegy 30 esztendős volt, amikor a nyilvánosság elé lépett és elkezdte hirdetni Isten országának evangéliumát. Ez a 30 esztendő késztet bennünket a hálára és arra is, hogy megemlékezzünk az alapítókról, az imént említett Csanád professzor úrról, akinek korábban tanítványa később kollégája lehetett a kalocsai érsek. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének volt a papja, csakúgy, mint Bisztyó József - szintén akasztói származású paptestvér,- aki életét Kanadában töltötte el, de aki hazatérve addig összegyűjtött anyagi javát odaadta – akkor 30 millió Ft-ot -, hogy az Adalbertinum háza felépülhessen. Most mindketten ott nyugszanak szülőfalujukban Akasztón, legyen áldott az emlékük. A továbbiakban a főpásztor az értelmiségiek szerepéről elmélkedett. Visszaemlékezve elmondta, hogy nem is gondoljuk ma már, hogy milyen forradalmi volt akkor a keresztények számára értelmiségi szövetséget létrehozni, hiszen az azt megelőző 40 esztendőben a tudományos szocializmus idején tudós csak materialista és marxista alapon lehetett valaki, mert a vallás ópiumnak, és népbutításnak számított. Arról egyesek tudtak, hogy vannak tudós emberek, művészek, akik úgy titkon vagy nem nagy nyilvánossággal keresztények, mint Kodály Zoltán, vagy Öveges József professzor úr -, de ez általában ismeretlen volt. Hogy egyszerre valaki megélhesse az értelmiségi létét és hitét, kereszténységét, ahhoz meg kellett változni a kornak, és ebben segített a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Magában ebben az elnevezésben is benne van a program:
Keresztény, azaz Krisztus követő, krisztusi ember.
Beszéde következő részében Balázs érsek az értelem szerepéről szólt. A fogalom szerint az az értelmiségi, aki az értelmet, az Istentől kapott logoszt, logikát felhasználja és gyarapítja.
XVI. Benedek emeritus pápánk, talán egész életműve abban summázható, hogy a logosznak, a második isteni személynek, az Isten megtestesült bölcsességének teológusa volt és később pápája. Hiszen minden igazság, értelem, szépség, jóság az örök Istenből forrásozik, melynek második személye megtestesült emberré lett és követésre hív bennünket. A kalocsai Főszékesegyház - ha szemben állunk vele - jobb oldali tornyán ott van XVI. Benedek pápa címere. Az érsek beszámolt személyes élményéről, miszerint volt alkalma megmutatni a nagy pápának, hogy tiszteletünket pápásága alatt így is kifejeztük. Ő, aki megszólította az értelmiségieket, és az európai kultúrának mintegy őrzőjeként, átadója volt egész pápai működésével.
A következőkben az érsek a napi evangéliumról szólt. Kifejtette, hogy a szentmisében hallott evangélium, mintha egy kicsit ellent mondana ennek, hiszen Jézus, amikor a 72 tanítvány beszámolóját hallgatja, akkor azt mondja: „Ne annak örüljetek, hogy még a gonosz lelkek is engedelmeskednek nektek, hanem annak, hogy nevetek föl van írva a mennyben.” És ezután fölujjong a Szentlélekben, magasztalja, dicsőíti az Atyát, aki elrejti a bölcsek és tudósok elől az ő kinyilatkoztatását. De ezt idézőjelbe lehetne tenni, mert a Szentírásnak vannak kétértelmű, vagy kettős használatú szavai. A világ fiainak bölcseit, tudósait szembeállítják a kinyilatkoztatás írói, az isteni bölcsességet és tudományt hirdető emberekkel. Tehát nem önmagában arról van szó, hogy ne értékelte volna az Úr Jézus az értelmet: hát ő a logosz, melyből a logika szó származik, és ő utal az emberi értelemre, hogy látjátok a világot, az időjárást, következtetni tudtok belőle, és hogy az Atya neki mindent átadott. De az ő igazsága és bölcsessége mindig egyszerű és alázatos is. Éppen ezért a keresztény értelmiségieknek is ezt az utat kell követniök.
Parancsunk van rá, mert egyszerre feladat és ajándék az értelmesség és bölcsesség. Hogy mondja a főparancsolat? Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Hogy az életünk központjában ott legyen, ez jelenti a szívből való szeretetet. A lelkünkből valót, hogy végig hűségesek legyünk: halálunkig az Istenhez. S miután Isten az értelmet megkülönböztető ajándékként adta a teremtények közül az embernek, ezért értelemmel is kell keresnie az Istent. Mert valamiképpen Isten van minden gondolatnak az alján, s a kereséshez adja az ő ajándékát. A Szentléleknek 3 ajándéka is kapcsolatos ezzel: az értelem, a tudomány, a bölcsesség ajándéka. Az értelemé, hogy a világ dolgai Istenhez vezényeljenek bennünket, a tudományé, hogy meglássuk a harmóniát a kinyilatkoztatott igazság és az értelem által felismert igazság között, mert köztük nem lehet ellentét. S adja a bölcsességet, amely minden dolgok legmagasabb szempontból való megtekintését és aszerint való gondolkodást kívánja tőlünk.
Beszéde végén a főpásztor a napi szentmise szövegeihez is fűzött gondolatokat. Tehát egyszerre feladat és ugyanakkor ajándék keresztény értelmiséginek lenni. Szűz Mária Bölcsesség Széke szentmiséjét imádkoztuk. Isten bölcsessége maga Jézus Krisztus. Az isztambuli, vagy régi nevén konstantinápolyi a Hagia Sophia temploma a bölcsesség, az isteni bölcsességnek a temploma és fönt a szentélyben ott van Jézus Krisztus ikonikus képe, az Isten bölcsessége. Ennélfogva a Szűzanya, aki Jézus emberi természetét adta, a Bölcsesség Széke. Hozzá is fordulhatunk, amikor az élet útján eligazodást keresünk.
Az értelmiségi lét az nem egzisztencia, hanem létforma. Mit kell, hogy értsünk ez alatt? Nem azt jelenti, hogy abból élünk meg, hanem úgy élünk. Talán sokak ismerik Hamvas Bélát, egyik XX. század nagy gondolkodóját a magyarságnak. Raktárosként - persze száműzetés miatt – élte le az életét, és csak a rendszerváltáskor jöttek elő a könyvei. Értelmiséginek lenni életformát kíván és nem feltétlen egzisztenciát, mert nem biztos az, hogy ha valakinek 3 vagy 4 diplomája van értelmesebb, mint egy gondolkodó és életét jól berendező és megvalósító egyszerű ember, mondjuk így; parasztember, akinek van bölcsessége, hogy Istenhez eljusson és életét az ő törvényei szerint élje. A szentmisében a résztvevők bátorítást is kaptak, hiszen fontos, hogy a 30. évfordulón kapjunk új erőre és legyünk tanúi ennek az Isteni Bölcsességnek. A 72 tanítvány nekünk is lehet védőszentünk a világban járva-kelve, hirdetve Isten bölcsességét, szépségét és jóságát.
Csanád Béla professzor költő is volt egy kis négysorosában az ajánlásban ezt írta.
„Mint bibliás családfő hozom a régit, újat e változó világban élő örök tanúnak.”
Bibliás Családfőként régit és újat össze kell gyűjtenünk, körülöttünk a világ változik, forrong, de az értékeket őriznünk és tovább kell adnunk – fejezte be beszédét Bábel Balázs érsek. A nap további részében a kalocsai főszékesegyház bemutatásán túl a zarándokoknak része lehetett az Astriceum Érseki Múzeummal való megismerkedésben, valamint meglátogatták az Érseki Könyvtár kimagasló fontosságú gyűjteményét is. A nap végén az újonnan faragott Szentháromság szobor megáldása következett, melynek keretében Bábel Balázs érsek megáldotta a zarándokok kegytárgyait, elimádkozták a Lorettói litániát. A nap végén az elnök Makláry Ákos atya, valamint a vendéglátó főpásztor elköszöntek a zarándokoktól, majd érseki áldással indulhattak el a keresztény értelmiségiek következő sikeres esztendeire.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
