Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében 2019. december 7-én, szombaton lelki napot szervezett a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye köznevelési intézményeinek dolgozói számára. A lelki nap szentmiséjét Kecskeméten az Urunk mennybemenetele Társszékesegyházban, vagy ahogy a helyiek ismerik a „Nagytemplomban” mutatta be Dr. Bábel Balázs érsek. A nap szentjének életéhez kapcsoltan a főpásztor ismertette Szent Ambrus életét, aki katekumenből lett püspök, kiváló teológus, az egyház határozott védelmezője, és szentként olyan példakép, aki szenteket termett, hiszen Ágoston is az ő hatására indult el az életszentség útján. Az érsek harminc évvel korábbi élményét is megosztotta a jelenlévőkkel. Éppen harminc évvel korábban Szent Ambrus ünnepén látogatta meg utoljára az előző rendszer félelmetes bm-es embere, aki évekig zaklatta őt. A főpásztor ezt mondta neki: „Nézze! Ma Szent Ambrus püspök ünnepe van. Ő olyan rendőrféle volt, mint maga, de megtért. Magának is meg kellene térni, kérnie kellene Szent Ambrus pártfogását, és akkor rend lenne.”
A szentmise után az előadások, melyeket szintén a kalocsai érsek tartott a kecskeméti Hírös Agóra nagytermében kerültek megrendezésre. A főpap az Eucharisztiáról, mint misztériumról szólt, mely életünk kimeríthetetlen titka. Rendkívüli nagy előzménye, és hatástörténete van olyan értelemben is, hogy az egyes ember életét, lelkét átalakító találkozás az Úrral. Előadása kezdetén az étkezésről elmélkedett az érsek. A Jézustól tanult Miatyánk imádságában is burkoltan kérjük a mennyei kenyeret, hiszen a kérés nem pusztán a napi elegendő kenyérről szól, hanem az Ország eledeléről, hogy soha ne kelljen nélküle élni, hanem minden nap vehessük magunkhoz. Az étkezés szükségletünk ugyan, de nem az állati létmódban, hanem az emberiben, hiszen az étkezésünkben mindig van ritualizálás. A főpásztor kitért arra, hogy sajátosan magyar szokás a kenyér megkeresztelése, még azok közt az emberek között is, akik nem feltétlenül vallásosak. Az érsek a továbbiakban azt is kifejtette, hogy az szeretetünk kifejezése is. Jeles alkalmakon, napokon a közösséget az étkezéssel ünnepeljük meg, s így az étkezés nem csupán táplálkozás, hanem rituálé, találkozás, kultúra is. Az előadás következő részében a főpásztor Biblia és kultúrtörténeti párhuzamokkal mutatta be az Eucharisztikus fejlődést, majd beszélt Jézus valóságos jelenlétéről, mely a II. Vatikáni zsinat tanítása szerint ötféleképpen jelenik meg a liturgiában. Az ökumenikus távlatról beszélve kitért arra, hogy a közös Eucharisztia az ökumenikus mozgalom célja, amelyet nem lehet előbbre hozni. A teljes közösséghez a hit teljes közösségére van szükség, a közös vezetőkre és a közös Eucharisztiára. Az érsek ezért előadása következő részében a jelenlét, az áldozat és az emlékezet fogalmait tárgyalta meg. Beszéde végén a főpásztor irodalmi példákon keresztül is megmutatta, hogy mi mindent jelent az Eucharisztia az emberek számára. A lelki nap végén Kerpits Miklós az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke megköszönte a főpásztornak a lelki nap, valamint a szentmise megtartását, majd nap végén a terített asztal mellett lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésre és eszmecserére is.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf
