Aki megvall engemet az emberek előtt – Bábel Balázs érsek írása

Az Európai Unióba való belépésünk a kisebbik rossz választásunk volt. A morális ismer olyan helyzeteket, amikor nem két jó, hanem két rossz között kell választanunk. Ha kint maradtunk volna az Európai Unión, nagyobb nyomás nehezedhetett volna ránk, és nem lett volna egyszerű átjárhatóságunk a határainkon túli magyarokhoz. A függés gazdasági és kulturális vonatkozásban megmaradt.

A rabtartók most nem itt állomásozó hadsereggel, hanem a pénz hatalmával akarják kikényszeríteni, hogy engedelmeskedjünk neki. Fájdalmas, hogy a magyarok közül is szolgálatukba lépnek sokan, rossz hírét keltik az országnak. Még fájdalmasabb, hogy olyanok is vannak közöttük, akik a másik Uniónak is feltétlen hívei voltak. A minden rezsimet kiszolgáló Talleyrand mondta: „a hazaárulás csak időpont kérdése”.

 

Az Európai Unió fényévnyi távolságra van attól, amit az alapító atyák megálmodtak. Akik hívő keresztények, mi több, katolikusok voltak. Jelenleg az unió agonizál, a pénz az egyetlen életben tartója, amit célként fel tud mutatni, a szélsőséges szabadosság kötelezővé tétele és nem az értékeké. A strasbourgi parlamenti ülés közvetítésénél láthattuk, hogy hova jutottunk, a dühödt indulatok érvényesültek, a valóság ismerete nélkül vádaskodtak. A tényeket még utóbb is tagadják, gondolok a békemenet létszámára. Önkéntelenül Jézus mondása jut eszembe: „a hazugság atyja az ördög” /Jn 8,44/. Görögül a diabolos – szétdobáló, ellentéteket, megosztást szító. Nagy lelki erő kellett ahhoz, hogy haragvó indulatok ne támadjanak bennünk a közvetítés nézésekor.

 

Minden bizonnyal az imádság ereje segítette miniszterelnökünket, hiszen korábban említette, hogy rendszeresen résztvett a roráté miséken, hogy lelkierőt kapjon. A Szentlélek megadta neki, hogy fegyelmezetten, és még humorral is védje hazánkat. R. Schumant idézve: „ha lesz demokrácia, az keresztény lesz, vagy nem lesz demokrácia”. Ő megvallotta keresztény hitét. Azt a R. Schumant idézte, akinek elkezdődött a boldoggá-avatási eljárása.

 

Nincs minden rendben hazánkban, vannak bajok, jogos sérelmek, de az alkotmányban az életről, házasságról, családról keresztény szellemben döntöttek, ami a jövő biztosítéka. Ez neuralgikus pontja a szélsőséges bal-liberális politikusoknak. Himnuszunk is felpanaszolja nemzeti megosztottságunkat: „Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre”.

 

Mindig lesznek olyanok, akikkel nem lehetünk közös nevezőn, mert az élet értelméről, céljáról, értékeiről homlokegyenest ellenkező felfogásuk van, mint a keresztényeknek. Csak imádkozni tudunk értük. Azoknak, akik kereszténynek mondják magukat, s így építik hazájukat, össze kell fogniuk.

 

Bangha Béla mondta: a világnak egyik baja, hogy a gonoszok bátrak és a jók gyávák. Az impozáns békemenet jele lehet az összefogásnak, erőt adhat, amit a mindennapokban is meg kell valósítanunk.

 

Jézus nagy ígéretet fűzött ahhoz, hogy ha az emberek előtt megvalljuk Őt, mert akkor Ő is megvall bennünket Mennyei Atyánk előtt /Mt 10,32/.

 

Az Európai Unióba való belépésünk a kisebbik rossz választásunk volt. A morális ismer olyan helyzeteket, amikor nem két jó, hanem két rossz között kell választanunk. Ha kint maradtunk volna az Európai Unión, nagyobb nyomás nehezedhetett volna ránk, és nem lett volna egyszerű átjárhatóságunk a határainkon túli magyarokhoz. A függés gazdasági és kulturális vonatkozásban megmaradt.