A Szentatya által meghirdetett szinódusi folyamatról rendeztek papi továbbképzést, valamint egyházmegyei karitász találkozót a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében 2021. november 6-án. A program Szentmisével kezdődött a kiskunhalasi Szent Péter és Pál templomban, ahol az egyházmegye papságának koncelebrálásával Bábel Balázs érsek mutatta be a legszentebb áldozatot.
A főpásztor beszédének kezdetén ismertette a szinódusi folyamat főbb lépéseit. Elmondta, hogy ez a szinódusi út 2023-ban Rómában fog kicsúcsosodni. A kezdeti szakaszban az egyházmegye szolgálatára van szükség, mindenki szolgálatkész hozzáállására. A híveket a lehető legszélesebb körben meg kell kérdezni az Egyház jövőjével, munkálkodásával kapcsolatos fő kérdésekről. Ebben a szakaszban az egyházmegyei koordinátor, Finta József általános helynök úr fogja vezetni a munkát. A szándék az, hogy megújuljon az evangélium hirdetése, a misszió, melynek hatékonyabbnak kell lennie.
A beszéd további részében a napi szentírási szakaszokról szólt az érsek. A Római levél végét, utolsó sorait hallotta a hívő nép a Szentmisében. Szent Pál apostol legjelentősebb leveléről van szó, hiszen az evangéliumok után a legegyetemesebb tanítást adja a keresztény üzenetről. Ezt a levelet Szent Pál apostol a harmadik missziós útja során írta. A köszöntésekből kiderül, hogy milyen eleven dinamizmus élt a közösségben. Sok embert tud üdvözölni, akik ismerősek voltak számára. Csodás eredmény ez. Nagyon korán keresztény közösség él a városban, úgy, hogy még az apostolok szinte még el sem jutottak oda. Ebben a levélben Pál megszólítja a pogányokat, a jóindulat megnyeréseként. Elmondja, hogy az Isten az értelem alapján is megismerhető. Bár ez a pogányok bűne is egyben, hisz felismerték az értelem által, hogy van Isten és mégsem adták meg a kötelező hódolatot számára. Pál ebben a levélben kifejti, hogy a hitünk értelmes hit. Istentiszteletünk és hitünk értelemszerű meghódolás az Isten előtt. A főpap elmondta, hogy Szent Pál azért emelte ki, hogy az igaz a hitből él, mert ahonnan származik, a farizeusok közösségéből az a felfogás, hogy aprólékos kiszámított cselekedetekkel üdvözülhetünk. Így állítja szembe a hitet és a cselekedeteket. Nem az ószövetségi aprólékos tettei vezetnek az üdvösségre, hanem a Krisztusba vetett hit. Első a kegyelem, hiszen már a hithez is erre van szükség. Ez a hit több a bizalomnál, hiszen értelemszerű meghódolás, és magával hozza a cselekedeteket. Nem lehet tehát különválasztani a hitet és a cselekedeteket. Az üdvösségünket ajándékba kapjuk ugyan, de fáradoznunk is kell érte. Az érsek a római levél karitatív feladatainak felsorolásával folytatta beszédét. Gyakorlatiasan megfogalmazódik, hogy mi mindent kell és lehet megtenni az emberek segítéséért.
Az érsek az apostoli levél végén olvasható több ismeretlen személyről tanított. Érdekes jelzőket használ Pál levelében: áldozatvállaló, kedves, sokat fáradozó, nagyra becsült, szeretett munkatárs, a közösség házigazdája. Olyan megszólítások, melyek nagyon komoly kiemelést adnak az embereknek. példa számunkra. Jó lenne, ha ilyen közösségeink lennének. Ennek a célnak megvalósítására irányul ez a szinódusi folyamat.
A Szentmise végén a főpásztor oklevelet adott át a kiskunhalasi karitász csoport vezetőjének, Dr. Kuti Sándorné Kovács Máriának, aki a harminc éves jubiláló helyi közösség lelkes és példamutató vezetője. Az egyházmegyei karitász csoportok találkozójukat a Szent József Katolikus Általános Iskolában folytatták, ahol Molnár Ferenc diakónus, a RÉV kecskeméti igazgatójának előadását hallhatták a diakónia feladatáról az Egyházban. A karitász programját Cselik Beatrix egyházmegye karitász igazgató koordinálta és vezette.
A papság találkozója a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Technikumban folytatódott, ahol két kiváló előadást hallgathatott meg az egyházmegye klérusa. Richter Mátyás érseki titkár, szertartó atya a zsinatok általános történetéről beszélt szakértőként, hiszen ő maga is Rómában a patrisztikus intézetben fejezte be tanulmányait. Előadásában bemutatta a Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentumát is a szinódusi folyamatról. A második gyakorlati előadást Dr. Kiss Gábor kánonjogász, teológus tartotta, aki pontos képet adott a szinódusi folyamatról, az egyházban bekövetkező hangsúlyeltolódásokról, valamint a nemzeti szinódusi kezdeményezésekről Ausztráliában, Írországban és Németországban. Az atyák pontos képet kaptak arról a folyamatról, melynek egyházmegyei szakaszának munkálataiból ki kell, hogy vegyék részüket. A rendkívül tartalmas előadások nagy segítséget jelentenek a szinódusi folyamat egyházmegyei szakaszának lefolytatásában.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf