Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek kezdte meg az idei fatimai engesztelő szentmisék sorát 2022. május 13-án a Hercegszántó-Máriakert kegyhelyen. A hely érdekessége, hogy itt található az ország megnagyobb Mária szobra. Az ünnepre közel ezren érkeztek az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is. Mivel a település jelentős horvát kisebbséggel bír, ezért a horvát ajkú hívek is előszeretettel keresik fel az ünnepi engeszteléseket. Az ünnepi szentmisét szentségimádás előzte meg, majd a szentmise Polyák László nemzetiségi helynök, kanonok-plébános köszöntőjével vette kezdetét. Az atya köszöntötte a zarándokokat és a főcelebráns kalocsai érseket, valamint a koncelebráló papságot. A főpásztor beszédének kezdetén az évfordulókról beszélt. Százöt évvel ezelőtt történt az első fatimai jelenés, de gondolni kell arra, hogy éppen a szentmise idejében 41 évvel ezelőtt történt meg a Szent II. János Pál pápa elleni merénylet is. A Jelenések könyve előre vetíti azt a sok nehézséget, melyek ma újra időszerűvé válnak. Felidézte a sárkány és az asszony képét, melyben a gonosz támadását és Mária kitartását ismerhetjük meg.
Az érsek elmondta, hogy az első jelenésre már senki nem emlékezhet, de a szent pápa elleni merényletre sokan emlékezhetnek. A főpásztor saját élményét mondta el. Megdöbbentő volt, hogy a fiatal pápát, aki Szűz Mária lelkiségével élt, s aki nagyszerű vitalitással élte meg szolgálatát merényletet szenvedett el. Ő maga mondta, hogy hiába fogta egy kéz a fegyvert, mert egy másik kéz úgy irányította a lövedéket, hogy még jó néhány évig tudja kormányozni az egyház hajóját. Az érsek megemlékezett a szomszédban zajló háborúról is az Apokalipszis tanításának fényében. A gonosz lélek nagyon sok szálon dolgozik: adja a rossz gondolatot, hevít a gyűlöletre és még sok más módon is a halált szolgálja. Jelképszerű az is, hogy éppen Mariupol ellen zajlik nagy harc, romokban hever az a város, ami Mária városa. A kommunizmus alatt Zsdanovnak a kommunista politikusnak nevét viselte, de visszakapta Mária nevét. Ez ismét a Jelenések könyvét juttatja eszünkbe. Nem tudjuk, hogy mi vár még ránk. A főpásztor beszédét a fatimai napcsoda magyarázatával folytatta. A napcsoda felhívta a figyelmet arra, hogy számunkra Mária a napba öltözött asszony. A nap pedig maga Krisztus. Ő a legyőzhetetlen napunk. Ezért lett a pogány ünnep a legyőzhetetlen nap ünnepe éppen Krisztus születésének ünnepe. Ő a mi napunk. És ugyanő az, aki feltámadásával bevilágítja a halál és bűn sötétségét. Ezért írja Márk evangéliuma, hogy „amikor már felkelt a nap”. Amikor már Krisztus világossága ragyog. Szent Pál apostol szívesen használja a képet, hogy öltsétek magatokra az új embert, sőt öltsétek magatokra Krisztust. Aki felveszi azt a ruhát, ami Krisztusé, annak úgy is kell viselkedni. Az érsek a színház képével magyarázta meg ezt a képet. Maszkírozzák és öltöztetik az embert különféle emberekké. De akkor úgy is kell viselkedni, ahogy a ruha jelzi. A keresztény azonban nem egyszerűen utánozni akarja Krisztust, hanem fel akarja venni a krisztusi lelkületet. Ebben jár előttünk a napba öltözött asszony. Sőt mielőtt felvette azt a lelkületet, amelyet Krisztus követése megkíván, már ő volt Krisztus öltözete. A méhében hordozta és gondozta a gyermeket. Jézus azt mondja, hogy a családtagoknál boldogabb az, aki az Úr szavát hallgatja és megtartja. Látszólag ezzel kiiktatta Máriát, de nem így van. Mária szívébe zárta az angyal, a pásztorok, az agg Simeon szavait. A szív pedig a személyiség középpontja. Az ember sok mindent elfelejt. A modern világban ez még inkább igaz. Alig tudunk valamit a szívünkbe zárni, mert nem tud leülepedni bennünk a gondolat. A Szűzanya a szívébe, a személyiségének középpontjába fogadta Jézust. Ezt tették a szentek is, és erre vagyunk meghívottak mi magunk is. Szent Pál el tudta mondani, hogy „élek, de nem én, hanem Krisztus él bennem”. Ez a keresztény karrier. Kiszámítható, sikeres életpálya. Az érsek a háború gondolatát még egyszer megemlítve elmondta, hogy mindenki biztonsági garanciákat akar. Azt gondolják, hogy ezt a fegyverekkel lehet megélni. Pedig már a régi rómaiak is tudták, hogy ha békét akarsz készülj a háborúra. A mi biztonsági garanciánk nem ez. A fatimai látnokok elmondták Mária akaratát, mely egyezik Jézus szándékával. Térjetek meg! Mindenkinek van bűne, tehát bűnbánatot, megtérést, Istenhez fordulást kell végrehajtani. Ha nem, akkor bukás lesz. És megmutatta a kis látnokoknak a poklot, méghozzá szemléletesen. A pokol azonban már itt kezdődik. Ahol Isten nélküliség van, ahol gyűlölet van, ott megjelenik a pokol. A gonosz a hazugság atyja, és gyilkos. Ahol ezek megjelennek, akkor elkezdődött a pokol. Ám itt kezdődik az üdvösség is. Aki megpróbál szeretetben élni, akit áthat a jóság, az megérti, hogy már itt az üdvösség. Aki imádkozik, az még inkább megérzi. Ezért adta Mária a rózsafüzért. Azt mindenki tudja imádkozni. Még azok is, akik esetleg nem tudnak olvasni. Képesek megtanulni, és titkok által képesek az egész üdvösségtörténetet átlátni. A főpásztor beszédét az engesztelés és a jó cselekedet fontosságának kiemelésével zárta. Hiszen nem mindenki, aki mondja Uram, uram, hanem aki meg is akarja tenni a mennyei Atya akaratát. Ezek a mi biztonsági garanciáink: megtérés, ima és engesztelés. A Jelenések könyve győzelemmel végződik. Isten nem lehet vesztes. Isten győz és letöröl szemünkről minden könnyet. A sok fájdalmat, amit nem tudunk megérteni és megmagyarázni, azt az Isten letörli. Mindez megszűnik. Lehet az életünk drámai, de nem tragikus. Nem a semmiben végződik, hanem el kell jutnunk az üdvösségre. Isten nem hagy cserben, Mária elénk teríti palástját, megadja a lelki erőt, mint ahogy neki is megvolt a kereszt alatt.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Fotó: Koprivanacz Kristóf