Különleges kiállítás nyílt meg a Kalocsán 2023. március 22-én, melyen számos orvos, ápoló mellett a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház főigazgatója, Dr. Szepesvári Szabolcs kardiológus főorvos is jelen volt. A megnyító résztvevőit Bábel Balázs érsek köszöntötte, majd Grócz Zita könyvtárvezető mutatta be a könyvtár kincseiből összeállított időszaki kiállítás anyagát. A főpásztor köszöntőjében elmondta, hogy a gyógyítás története egyidős az emberrel. Amióta ember él a földön van betegség, és van gyógyítás. Írásos emlékei 6-7 ezer évre nyúlnak vissza. Orvosok, papok, mágusok gyógyítani akarták az embereket. Az egyiptomiak, a görögök, a perzsák, mind ismert gyógyítástörténetet alkottak, de elsődleges számunkra a keresztény gyógyítás története. Természetesen megbecsüljük a más világvallásokból, illetve filozófiákból származó gyógyítókat. Sőt. A kereszténység őrizte meg tanításukat. A szerzetesség őrizte meg jórészt ezeket a tudományokat. A keresztény gyógyítás Jézusra megy vissza – jelentette ki az érsek. Az evangélium lapjain sokszor találkozunk a gyógyító Jézussal. A belőle kiáradó irgalmas szeretetből alakult ki a keresztény gyógyítás. A diakónusok már kezdetektől nemcsak karitatív szerepet töltöttek be, hanem meglátogatták a betegeket is. A betegek iránti odafigyelésről szól a betegek szentsége is. Az Egyház már kezdettől szervezett módon foglalkozott a gyógyítással és ápolással. A Níceai zsinat egyik kánonja előírja, hogy minden püspöki székhelyen legyen gyógyító hely. A kalocsai érsek maga is mindkét központjában Kalocsán is, Bácson is létesített már korán kórházat. Csák Ugrin kórházalapítását emléktábla hirdeti, de Kalocsán is a kórházat az érsek személyesen alapította és nevezte el a Szent Keresztről. A főpásztor megemlékezett Szent Benedekről, aki regulájában rendelkezett a betegek akkori ápolásáról, gyógyításáról. A beteget vendégként fogadták, a hospes ezt is jelenti. A kórház egységesített jele is ebből a szóból ered. Az érsek megemlékezett arról, hogy egy évvel ezelőtt az Orvostörténeti Múzeumban adott elő, ahol kifejtette a keresztény gyógyítás történetét. Az Egyház egész története folyamán felszabadított embereket arra, hogy a betegekkel törődjön. 31 olyan szervezete volt és van az Egyháznak, mely a betegekkel foglalkozik.
A kiállítás a könyvtár gazdag orvosi-, természettudományi gyűjteményéből válogatva az ókortól a 19. századig mutatja be a gyógyítás történetének mérföldköveit, forradalmi eredményeit, az orvoslás tudományának évszázados fejlődését. Számos könyvtörténeti- és orvostörténeti ritkaság, látványos metszetek, képek, dokumentumok sorakoznak a vitrinekben időrendi áttekintést nyújtva a látogatónak.
A kiállítás bevezető részében a könyvtár Biblia gyűjteményéből válogatva 15-16. századi fametszetek jelenítik meg a Szentírás betegségleírásait, gyógyszereit, gyógymódjait, a gyógyászattal kapcsolatos bibliai képeket. A Biblia Germanica (Nürnberg: Anton Koberger, 1483.) egyik színezett fametszetén Tóbiás látható, amint meggyógyítja apja szemét. A Lyonban 1543-ban sok nyelven kiadott verses bibliai összefoglalót Ifj. Hans Holbein metszetei díszítik (Historia Veteris Testamenti icones). A kötetben a bibliai jelenetek között az ószövetségi Jób bőrbetegségét is ábrázolták. A betegeket, szenvedőket gyógyító Jézust megörökítő barokk metszetek mellett a Szentírásból ismert gyógyhatású növények ábrázolásai egészítik ki a bibliai orvoslás bemutatását.
A Kr. e. 460 körül született Hippokratészt a modern orvostudomány atyjának tekinti az utókor. Hippokratész aforizmáit és kórjóslatait, valamint Galénosz orvosi rendszabályait tartalmazza a Hippocrates-Galenus kódex 1360-ból, Afrikai Konstantin bencés szerzetes fordításában és magyarázataival. A kiállításban látható az érseki könyvtár és az ország legrégebbi orvosi kódexe, az 1330-ban másolt Compendium medicinae. A mű szerzője Gilbertus Anglicus, III. Henrik angol király háziorvosa, a kötet a korabeli orvoslás minden ágát magában foglalja. Könyvtárunk őrzi Guy de Chauliac francia orvos-sebész Chyrurgiale c. művének 1440-44 között másolt kéziratát. Chauliac Hippokratész elveit követve, a modern sebészet úttörői közé tartozik. A dél-olaszországi Salerno városában működött az első orvosi egyetem. A híres salernói egészségkódex a Regimen Sanitatis Salernitanum 1493-as lipcsei kiadása az országban egyetlen példány. Avicenna korszakos jelentőségű perzsa orvos és polihisztor Canon medicinae című, leghíresebb műve a korabeli orvostudomány enciklopédiája (Velence, 1544.). Andreas Vesalius flamand orvos De humani corporis fabrica (Az emberi test felépítéséről) (Basel: Johannes Oporinus, 1555.) című értekezése mérföldkő az orvoslás történetében. Marcello Malpighi a mikroszkopikus anatómia vagy hisztológia „atyja”, az anatómia számára új dimenziót nyitott meg, összefoglaló műve (Opera omnia…London, 1687.) számos metszetet tartalmaz felfedezéseiről. Bartolomeo Eustachi (16.sz.) olasz orvos, minden idők egyik legnagyobb anatómusa, az emberi anatómia tudományának egyik megalapítója. Az általa készített anatómiai rajzok többségét több mint százötven évvel halála után találták meg és közölték nyomtatásban (Tabulae anatomicae, Köln, 1716.). A magyar nyelvű orvosi könyvek közül Pápai Páriz Ferenc az orvoslás és a filozófia doktorának Pax corporis, azaz az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről s azoknak orvoslásának módgyáról való tracta című műve az első magyar nyelven írt és nyomtatásban megjelent orvosi könyv. Kibédi Mátyus István „Ó és Új Diaetetica” című könyve hat kötetben jelent meg 1787-1793 között, a magyar orvosi szakirodalom egyik leghíresebb és legfontosabb darabja. A kiállításban helyet kaptak a Kalocsai Érseki Szent Kereszt Kórház történetét bemutató 19. századi képek, dokumentumok, kéziratok is.
Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében tekinthető meg.
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf